Apácatorna története

Apácatorna a Torna-patak bal partján, Észak felé nyúló félszigetszerű, kb. 5-6 m magas dombon települt község . A patak széles völgye félkörívben övezi.

A település a királyi várbirtokrendszerhez tartozott, nevezetesen a Somló-i vártartományhoz, annak kialakulása után. 1596-ban a török és tatár hadat Tornát teljesen lerombolták. 1660-ban puszta, később hosszú ideig lakatlan, majd 1753-ban benépesült. Nemesi falu lett. A régi Torna agrárfaluként szerepelt. A község neve 1908-tól Apácatorna.

A Torna-patak magas partján álló templomhoz mellékkápolnaként csatlakozik az Árpád-kori templom egykori szentélye, amely a XIII. század második felében épült. A templom átvészelte a török időket. Többszöri átépítés után 1940-ben bontották le, majd újraépítették.

A község kiemelkedő szülötte dr. Karácson Imre történetíró, aki 1863. február 12-én született. Megtanult törökül és feldolgozta a török történetírás magyar vonatkozású anyagát. A Magyar Történelmi Társulat tagja, a magyar történetírás kitűnősége 1911. május 2-án halt meg Konstantinápolyban. Győrött temették el 1911. május 14-én. Gazdag munkássága során 10 könyve és 63 jelentősebb tanulmánya jelent meg. Az első olyan európai tudós, aki bejutott a szultán levéltárába.

Apácatorna történetét először Molnár István dolgozta fel. A könyv 1942-ben készült el a veszprémi egyházmegyei könyvnyomdában.